Patchwork university (Tővel-heggyel összehányt egyetem)

Patchwork university (Tővel-heggyel összehányt egyetem)

Szerző anonymanalyst @ július 17, 2011

Tudós szerzőnk, Tóth Károly újabb posztja a Károli silány szakmai színvonala és erkölcsi züllöttsége, valamint  a magyarországi református egyház bűnei közötti összefüggéseket elemzi – történelmi távlatban. – A szerk.

 

Szerző: Tóth Károly

Ha a magyar viszonyokra alkalmazzuk a neves német protestáns teológus, Friedrich Wilhelm Graf elemzését (Kirchendämmerung. Wie die Kirchen unser Vertrauen verspielen.[Egyházak alkonya, Hogyan játsszák el egyházak a bizalmunkat] 2011, München, Beck Verlag.) a mai egyházak „bűneiről”, sok mindent megérthetünk általa a Károli történetéből és mai helyzetéből.

Amikor 1993-ban Benda Kálmán akadémikus, dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök, Barátossy Jenő főgondnok és néhány professzor (Erdélyi István, Magay Tamás, Szilágyi Ferenc) a Károli Gáspár Református Egyetem megalapítása mellett döntöttek, alapvetően politikai megfontolások befolyásolták őket. Úgy vélték, hogy az MDF többségű parlament megszavazza, hogy a már ígéretesen működő katolikus egyetem mellett a hívek számát tekintve második magyarországi egyház  is kapjon egyetemalapítási lehetőséget. Ezzel a budapesti teológia is megszilárdítja pozícióját egyetemi karként. Akkoriban már előrevetette árnyékát a felsőoktatási intézmények összevonása, „integrációja”, ezt a következő kormány meg is valósította. A reformátusok a maguk javára akarták fordítani azt, amit úgyis kénytelenek lesznek megtenni. Ez racionális gondolat volt. Megvalósítása viszont katasztrofálisan sikerült. Ennek fő okait a következőkben látom:

A magyar református egyházon belül  megfigyelhető önemésztő széthúzás bábáskodott az egyetem születésénél.

A teológia nem értett egyet az egyetemmé fejlesztés koncepciójával. Nem győzte meg őket az érvelés, hogy az „egykarú egyetemnek” nincs jövője. A teológiai kar vezető oktatói és az egyetemalapítást küldetésének tekintő Hegedűs püspök közötti ellentét egyre éleződött. De nem támogatták az egyetemalapítás gondolatát a tekintélyes református értelmiségiek sem. Ritoók professzor, Kósa akadémikus, sőt Szabó András is nyilvánossá tették szkeptikus álláspontjukat. (Szabó András a sikeres alapítás után felkapaszkodott a hajóra, hozta feleségét, Petrőczi Évát is, és másfél évtized alatt fatális szerepet játszott a szakmai és erkölcsi színvonal lezüllesztésében.)

A teológiai kar semmiféle együttműködési készséget nem mutatott az egyetem koncepciójának kidolgozásában. Így a bölcsészettudományi kar azzal a vérszegény „programmal” indult, hogy pedagógusokat (magyar, történelem, angol szakos tanárokat) kíván képezni a református iskolák számára. A japán szak megindítása Benda ötlete volt, úgy vélte, az erősödő kereskedelmi kapcsolatok Japánnal szükségletet teremtenek a nyelvet és kultúrát beszélő szakemberek iránt. A holland szak indítását a meglevő egyházi kapcsolatokkal indokolták, cinikusabb változatban: kunyerálni akartak – pénzt, berendezést, ösztöndíjakat – a holland testvérektől.

Az egyetem megalapításának koncepciótlan volta az egyháznak, és a budapesti teológiának azt a jellegzetességét hozza felszínre, amelyet Graf a tudománytól  való eltávolodásnak nevez. Az együttműködés az oktatás tartalmában és céljában létrehozhatott volna egy színvonalas és mindkét fél számára gyümölcsöző integrációt. Létrejöhetett volna mindenekelőtt egy mindkét kar oktatását kiszolgáló és önálló értékteremtésre alkalmas filozófiai tudományos műhely. Ennek mind a mai napig csíráját sem látjuk. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi karának barbár tudománytalanságára jellemző, hogy fő filozófiaprofesszora, Pethő Sándor a magyar felsőoktatás háryjánosaként híresült el összehazudott tudományos (?) életművével. És ez hiteltelen ember koordinálja a filozófiaoktatást mindkét karon – a HTK-n és a BTK-n is!

A tővel-heggyel összehányt egyetemi koncepció másként is megbosszulta magát.  A nagykőrösi tannítóképző integrálása logikusnak tűnt, a két kar lefedte volna a közoktatás egész vertikumát. A baj csak az volt, hogy a református iskolák – mindenekelőtt a Lónyay és a Baár-Madas – nem tartottak igényt a református egyetem végzett hallgatóira, még iskolai gyakorlatra is csak nagyon keveseknek biztosítottak lehetőséget.

A református egyetem mint oktatási intézmény hiteltelenségéhez hozzájárult a Graf által főbűnként említett antidemokratizmusa is, amely a vezetők kiválasztásában nyilvánul meg.  A döntéshozataloknak semmi köze nincs a tudományos hitelességhez, sem az emberi kvalitásokhoz, a hallgatói képviselők cinikus korrumpálásával mennek végbe. Ugyanez vonatkozik a  Károli profiljának módosítására is. Mi indokolja tartalmilag egy Gulágkutató Intézet létrehozását egy református egyetemen belül? Csak az, hogy a Károli vezetői és a fenntartó úgy vélik, hogy annak vezetője, Kun Miklós (Kun Béla unokája) Orbán Viktor „történelmi tanácsadója”.  A fenntartó és a vezetőség már jóval a Fidesz választási győzelme előtt bebiztosította magát a kollégái által „tudós kaméleon”-nak nevezett Kun alkalmazásával.

A Károli Gáspár Református Egyetem napjainkra a tartalmi színvonaltalanság és vezetőinek erkölcsi züllöttsége miatt a megszűnés közelébe került. A MAB az 1990-es években alapított két új kar mindegyikén megszüntette a doktori iskola működését. Hogy ez így történt, abban a vezetők és vezető oktatók: Balla Péter, Pethő Sándor, Szabó András, Hansági Ágnes és Petrőczi Éva végtelen becstelensége és ostobasága játszotta a főszerepet. Ehhez járult még a Grafnál önelégültségnek nevezett tulajdonságuk, hogy mélységesen lenézik és lebecsülik a tudományos és társadalmi környezetet, azon belül a MABot. Azt feltételezik, hogy ez a tudományos testület nem képes átlátni primitív csalásaikon és zsarolásaikon (lásd Mészáros-ügy), vagy ha mégis, Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus ráveszi őket arra, hogy menye, Hansági Ágnes munkahelye kedvéért minden létező szabályukat áthágják.

A Károli Gáspár Református Egyetemnek nincsen jövőképe, mint ahogyan nincsen jövője sem.

Max Weber így ír: „A kálvinisták társadalmi munkája a világban csupán olyan munka, melyet „in majorem gloriam Dei” végeznek. Ilyen jellegű tehát a hivatásos munka is, mely az összesség evilági életének szoltálatában áll.”  (A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. 1982, Gondolat, 141. l.)

A Károli vezetői végtelen ostobaságukban és erkölcsi züllöttségükben csak a saját partikuláris érdeküket nézve cselekedtek. Ezért nincsen értéke annak az intézménynek, melyet létrehoztak és nincsen rajta áldás sem. Vegyétek komolyan: ”Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők…” (Zsolt 127,1)

Kategória: Károli University of the Reformed Church | Címke:: , , , , | Szerkesztés | Leave a Comment »

Advertisements

About karoligaspar

Doctor of Law, Protestant
This entry was posted in Károli Gáspár Református Egyetem and tagged , , , , . Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s