Stony stream (Steinbach. Köves patak)

Stony stream (Steinbach. Köves patak)

Szerző jhnnsclvn @ május 12, 2011

“Mint a szép híves patakra, a szarvas kívánkozik”, Petrőczi úgy óhajt a szép köves patakra (németül: Steinbach), “és hozzá fohászkodik”.

Bár Petrőczi egész eddigi életműve egyetlen kötetben elférne, Poetessza évente kotlik egy soványka kis kötetre valót, hogy elmondhassa: “több tucat könyvet írtam”. Petrőczi patakzó, újabb kotolmányait Nausea elemzi.  – A szerk.

„A sóvár rovar hévvel muzsikál…” (Petrőczi: Kabócák)

 

Petrőczi új kötettel botránkoztatta meg az esztétikai érzékkel rendelkező olvasókat:

Petrőczi Éva: A patak éneke. Válogatott és új versek. Budapest: Kálvin Kiadó, 2011. 103. oldal. 1100 Ft.

A könynek nevezett tárgy egyelőre csak kevés helyen kapható, pl. a Deák téri Huszár Gál Könyvesboltban. (Ez családi kötődéssel magyarázható: az üzlet névadójának leszármazottját rugatta ki Petrőczi férje, Szabó András 1998-ban a Károli BTK-ról, később hamis tanúvallomást is tett ellene a munkaügyi bíróságon. Szabó nem riad vissza a tízparancsolat semmibe vételétől, ha célját: ÁRTANI A MAGÁNÁL KÜLÖNBEKNEK el akarja érni.)

A könyvről egyetlen jót tudunk mondani: rövid, ami szokatlan egy válogatott verseskötet esetében. Talán 60 éves korára felébredt volna Petrőcziben a minőségérzék? Nem, a költemények (?) elolvasása alapján ezt nyugodtan kizárhatjuk.

A könyvet Steinbach József püspök előszava vezeti be. Sajnos, püspök úr ezzel bebizonyította, hogy esztétikai érzékkel nem ajándékozta meg a Teremtő. Végtelen jóhiszeműségében hagyja magát Petrőczi primitív képmutatásától félrevezetni: vallásos hitet tételez fel ott, ahol valójában a Teremtő nevének blaszfémikus mocsokba rángatása történik. A kötet (?) a következő tematikus csoportokba osztható:

  1. DÖRGÖLŐDZŐ VERSEK
  2. VALLÁSI GICCSEK
  3. CSALÁDI GICCSEK
  4. NÁRCISZTIKUS EGOMÁN SZÖVEGEK.

A dörgölődző versek esetében Petrőczi egy híres embert, a protestáns kultúra nagyjait, remekírókat próbál lerántani a saját színvonalára. Tegezve szól hozzájuk, mintegy egyenrangúan. Íme a névsor a Petrőczi által benyálazott nagyságokról: Petrőczi Kata Szidónia (kétszer is! nem volt elég, hogy a nevét eltulajdonította), Jékely Zoltán (kétszer!), Jan Vermeer, Arisztotelész, Boileau, Szenci Molnár Albert (kétszer!),  Lipovszky György, Csokonai Vitéz Mihály, Apáczai Csere János, Giles Corey, Joszif Brodszkij, Errol Flynn, Rainer Maria Rilke, Nemes Nagy Ágnes, Shakespeare.

Thomas Mann ugyan névvel nem szerepel a két lübecki versben, csak a „buddenbrooki idők”-kel utal rá. Nincs messze az idő, amikor a költőfejedelemasszony rádöbben, hogy nemcsak lelki, hanem genetikai rokonság is van közte és a Mann család között: egyelőre azon töpreng, a német patríciusi vonalban, vagy a brazíliai anyában, netalán Katia családjában találja meg vér szerinti rokonait.

A vallási giccsek, melyekkel megvezette a jóhiszemű Steinbachot, a legordenárébb primitívséggel szólítja meg a Teremtőt, utasítgatja, mintha annak más dolga se lenne, mint Petrőczi arcátlan óhajainak teljesítése: „szememben látás hadd rakjon fészket, világ szennyétől engedj tisztulnom”.

A kötet nem kevésbé visszataszító darabjai része a családi giccsek. Fűzfapoetessza megénekli családját, a topa Szabót, aki csempemosás közben elvágja a kezét, anyját, aki olyan gyönyörű volt, mint ő, és unokáit, akik olyan gyönyörűek lesznek mint ő. Nem kíméli  környezetét, angyalokként idézi meg a Ráday utcai boltosokat (tőlük csal ki árut ingyen vagy versért!), Ali bácsit, a sarki perzsa étteremből (úgy látszik, ide szokott át a Petruskából). A hályogos szemű Ali bácsitól nyilván az ezeréjszaka erotikus csodáit várja, s ezzel már át is eveztünk a kötet legnépesebb, s leggyomorforgatóbb részébe, a nárcisztikus egomán szövegek világába.

Petrőczi, a költőnő: „bájos enteriőr, melléknevekhez bújok tomboló igék elől”. (Ha ige lennék, istók uccse, megharapnám!)

Petrőczi, a csodaanya: „Ablaktalan garázslakásban meséim tartanak eget”.

Petrőczi, a minden férfi által megkívánt, gyönyörű nő: „vénen, de szépen… mert a szerelem…mindig velem van”. Megidéződnek mindenféle  bogyós gyümölcsök, főként az eper, de az áfonya (szegény Heidelbergi Káté!) se kerülheti el sorsát, Petrőczi befalja,  benyálazza, bemocskolja, büdösbogárként bemássza őket.

Petrőczi szövegeit mindenekelőtt az anorexiásoknak és bulimiásoknak ajánljuk. Esztétikai érzékkel, verstani ismeretekkel vagy egyszerűen jó ízléssel rendelkezők kerüljék vele az érintkezést!

NAUSEA

P.S. Lehet, hogy Steinbach püspök úrnak fogyókúraként rendelte az orvosa ezeket a hogyismondjukmiket? – A szerk.

Kategória: Károli Egyetem BTK, Károli University of the Reformed Church | Címke:: | Szerkesztés | 53 Hozzászólások »

Advertisements

About karoligaspar

Doctor of Law, Protestant
This entry was posted in Károli Gáspár Református Egyetem, Magyar Református Egyház and tagged . Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s